Magyarország nem, több szomszédja azonban felkerült arra a toplistára, amelyet a CNBC állított össze a legnagyobb megújulóenergia-felhasználást elért európai uniós országokból. A közép-európai országok mellett a balti és skandináv államok dominálják az összeállítást.
Egy pont biztosan van, ahol a pénzügyi világ és a környezetvédelem érdekei találkoznak egymással: ezt a közös nevezőt az úgynevezett zöld kötvények jelentik. A környezetbarát beruházások finanszírozása érdekében kibocsátott kötvények piaca az utóbbi években robbanásszerű növekedésnek indult, tavaly pedig fontos mérföldkőhöz érkezett, ugyanis megtörtént az első állami zöldkötvény-kibocsátás. Bár még mindig a teljes kötvénypiac csupán töredékét teszik ki ezek az eszközök, szakértők óriási potenciált látnak benne, amit az egyre nagyobb környezettudatosság is támogat.
A kormány legfontosabb célja a hazai energiaellátás biztosítása kapcsán, hogy az ország ne szoruljon importra és hogy Magyarország saját maga tudja előállítani a szükséges áramot - mondta Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján. A kormány álláspontja az, hogy a hazai villamos energia termelés 50 százalékban nukleáris energiából valósuljon meg, a másik 50 százalékot azonban zöld energiaforrásokból, elsősorban napenergiából kell biztosítani - ismertette az energiafüggetlenségre vonatkozó kormányzati célkitűzést. Míg szavai szerint például a szélenergia lehetséges szerepét illetően vita van, a napenergia szerepéről egyfajta konszenzus tapasztalható, a napelemek esetében nagyjából rendezett viszonyok vannak.
Csúcsot döntött a megújuló energia Németországban; korábban még soha nem termeltek megújuló energiaforrásokból annyi villamos energiát Európa legnagyobb gazdaságában, mint idén márciusban. A villamos energia ellátás több mint 41 százalékát, mintegy 19,5 terawattórát megújuló energiaforrásokból biztosították, miközben az atomerőművek részaránya valószínűleg az 1970-es évek óta nem látott mélypontra eshetett.
Amerika legnagyobb napelemparkjának építésébe vágott bele az Enel Green Power Mexikóban. Folyamatban lévő fejlesztései elkészülése után a társaság névleg a Paksi Atomerőműével megegyező megújuló energiaforrás alapú villamos energia termelő kapacitással fog rendelkezni a közép-amerikai országban.
Németországban megkapta a kivitelezési engedélyt az első olyan szélerőműpark, amelyik áramdíj-támogatás nélkül táplál majd elektromos áramot az országos hálózatba - számolt be a hírről az MTI.
Alapvetően megváltoztatja a magyarországi biomassza-felhasználásról kialakult képet, hogy új számítási módot alkalmazva újraszámolták a hazai háztartási tűzifa-felhasználását. Az átszámolás eredményeképpen a látható hazai háztartási biomassza-felhasználás jelentősen nőtt, a vizsgált időszakban éves szinten átlagosan több mint két és félszeresére. Ezzel Magyarország biomassza-felhasználási statisztikájában egy csapásra akkora ugrás következett be, hogy az ország ezek alapján gyakorlatilag már most elérte a 2020-ra kitűzött célját a megújuló energiaforrások terén - állapítja meg a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) új tanulmánya, amely szerint természetesen ezzel együtt maradtak még teendők e téren.
Aligha fogja a szén bányászatának és felhasználásának reneszánszát eredményezni az Egyesült Államokban Donald Trump, aki kedden este teátrális körülmények közepette aláírta az elődje, Barack Obama által hozott környezetvédelmi intézkedéseket eltörlő elnöki rendeletet. A lépést és várható hatásait az iparági szakértők, elemzők, vállalatvezetők és tréderek többsége úgy értékeli, hogy az legfeljebb lassíthatja a szén mint energiaforrás további visszaszorulását, és nem fogja megakadályozni a megújuló energiaforrások szélsebes terjedését. A tengerentúli szénipar legnagyobb problémáját ugyanis egyáltalán nem a bányászható nyersanyag hiánya vagy a klímaváltozás jelenti.
Dollármilliárdos nagyságrendben fektetnek be elsősorban a tengerre telepített (offshore) szélfarmok fejlesztésébe az olyan nagy olajvállalatok, mint a Royal Dutch Shell, a Statoil és az Eni. Az új területre lépés mellett szól az is, hogy a társaságok több évtizedes tapasztalattal bírnak a tengeri olajkitermelési projektekben, amelyek az offshore szélfarmok építése során is jól hasznosíthatók.
Tovább emelkedett kedden délelőtt a német Innogy energetikai vállalat árfolyama a frankfurti börzén, miután piaci értesülések szerint a francia Engie 19,8 milliárdos ajánlatot tehet a vállalatra.
Európaszerte meredeken esik az offshore, vagyis tengerre telepített szélerőművek teleépítési költsége. Míg az elmúlt öt évben 46 százalékkal csökkentek az árak, addig egyedül 2016-ban 22 százalékkal zuhantak a költségek.
Donald Trump, az Amerikai Egyesült Államok elnöke és tanácsadói gyakran tesznek ellenséges kijelentéseket a zöld energiaforrásokkal kapcsolatban, kormányzati támogatásukat Steve Bannon, az elnök stratégiai főtanácsadója pedig egyenesen "őrültségnek" nevezte. Ezzel egy időben azonban az Egyesült Államok Védelmi Minisztériuma erőltetett menetben növeli a megújuló források szerepét a hadsereg energiaellátásában.
Az orosz hitelkeret lehívásának megkezdésére csak az állami támogatás ügyében zajló mélyreható brüsszeli vizsgálat megszűnését követően kerülhet majd sor, ami alapvetően befolyásolja a projekt előkészítésének ütemezését - mondta a Világgazdaságnak a beruházásért felelős kormánybiztos. Aszódi Attila szerint az atomerőmű olyan, mint jól szigetelt családi házat vásárolni. Megvenni, megépíteni többe kerül, de utána az üzemeltetése olcsóbb, a teljes költség így kedvezőbb.
A széles körben elfogadott hivatalos állásponttal szemben a legtöbb faalapú energiaellátási séma katasztrofális hatással van a föld éghajlatára és erőteljesen hozzájárul a klímaváltozáshoz, ezért azonnal újra kellene gondolni a biomassza támogatási politikáját - állítja a brit Királyi Külügyi Intézet, a Chatham House új tanulmányában.
A széles tömegek előtt máig nem ismert, hogy a megújuló energia mostanra a legolcsóbb áramtermelési eszköz lett - a fejlődő és fejlett országokban egyaránt -, részben emiatt pedig a finanszírozás költségei az indokoltnál sok esetben magasabbak. A Nemzetközi Megújuló Energia Ügynökség (IRENA) és az Engie közösen dolgozott ki megoldást ezekre a problémákra.
2020-ig 2500 milliárd jüant (361 milliárd dollárt) fektetne Kína a megújulókba az új kínai energetikai hivatal tájékoztatása szerint. Mindez összhangban van Kína hosszú távú energiastratégiájával, ami a fosszilis alapú áramtermeléstől a tisztább energia felé való elmozdulást célozza - írja a Reuters.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Az orosz terv három részre osztaná a megtámadott országot.
Az Oresnyik bevetése kapcsán szólalt meg az ukrán elnök.
Több száz embert küldhettek el.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
